Kötőszöveti és érrendszeri betegségek
Tartalom
- Sharp-szindróma (kevert kötőszöveti betegség)
- Ehlers–Danlos-szindróma
- Ehlers–Danlos-szindróma – Wikipédia
- A kötőszövet is megbetegszik | TermészetGyógyász Magazin
- MTCD (kevert kötőszöveti betegség) tünetei és kezelése
- Szív- és érrendszeri betegségek
- Gyakori megbetegedések
- A Marfan-szindróma tünetei és szövődményei - Fotóval
Sharp-szindróma (kevert kötőszöveti betegség)
Megkülönböztető diagnózis[ szerkesztés ] Sok betegség mutat az EDS-hez hasonló jellegzetességeket. Például cutis laxa nevű betegségben a bőr laza, lógó, ráncos.
- Autoimmun eredetű szisztémás kötőszöveti betegségek - Swiss Clinic
- Lábízületi gyulladás kezelésére szolgáló készülékek
Az EDS-nél a bőr rugalmas, és meghúzása után visszatér eredeti helyzetébe. A Marfan-szindrómában az ízületek tág határok között mozgathatók és egyes szív-és érrendszeri tünetek is előfordulnak. Az EDS-es betegek általában ún.
- Módosítva:
- A Marfan-szindróma tünetei és szövődményei - Fotóval Szerző: WEBBeteg A fiam rutinvizsgálatra ment a háziorvoshoz, aki a szívét meghallgatva beutalta a kardiológiára.
- Gyógyszerek a magas vérnyomás kezelésére a nyaki osteochondrozisban
- Sharp-szindróma (kevert kötőszöveti betegség) - EgészségKalauz
- A Marfan-szindróma tünetei és szövődményei - Fotóval
- MTCD (kevert kötőszöveti betegség) tünetei és kezelése - HáziPatika
Azonban egyes EDS-típusok egyéb jellegzetességekkel járnak, pl. A szájpadlás magas boltozatú lehet, ami fogtorlódást okoz.
Ehlers–Danlos-szindróma
Az erek könnyen láthatók az áttetsző bőrön keresztül, főleg a mellkason. A múltban a Menkes-betegséget unalmas csípőfájdalom rendellenesség az Ehlers—Danlos-szindróma egyik fajtájaként tartották számon. Nem ritkán a betegeket a pontos diagnózis előtt helytelenül fibromialgiával, vérzési zavarokkal, vagy más betegségekkel diagnosztizálják, mert azonos tüneteket mutatnak az EDS-sel.
Ezen betegségek és a lehetséges szövődmények miatt, amelyek ellenőrizetlen EDS esetén merülhetnek fel, a pontos diagnózis nagyon fontos. Kezelés[ szerkesztés ] Az Ehlers—Danlos-szindróma nem gyógyítható. A kezelés tüneti lehet. Gyakori szív- és érrendszeri ellenőrzés, fizioterápia, foglalkozásterápia és ortopédiai eszközök pl.
Az ortopédiai eszközök hasznosak a további ízületi károk megelőzéséhez, különösen nagyobb távolságoknál, bár az érintetteknek nem tanácsos teljes mértékben ezekre támaszkodniuk, amíg más lehetőségük nincs a mozgásra. Ajánlott kerülni az olyan tevékenységeket, amelyek fokozottan igénybe veszik az ízületeket.
Az orvos gipsz használatát rendelheti el az ízületek stabilizálása érdekében.
Ehlers–Danlos-szindróma – Wikipédia
A betegnek ortopédiai ellátásra lehet szüksége merevítő hordása. Az orvos fizio- vagy foglalkozásterápiát írhat fel az izmok erősítése és az ízületek helyes használata céljából.
A vízi terápia segíti az izmok fejlődését és koordinációját. A szív- és emésztőrendszeri és egyéb fájdalmak kezelésére gyógyszer írhatnak fel.
A kötőszövet is megbetegszik | TermészetGyógyász Magazin
A zúzódások, sérülések csökkentése, valamint a sebgyógyulás javítása érdekében C-vitamin fogyasztása ajánlható. A Vaszkuláris EDS-ben a hasi vagy mellkasi fájdalmakat sérüléseknél figyelembe kell venni. Általánosságban az orvosi ellátás tüneti kezelésre korlátozódik. Teherbeesés előtt az EDS-es betegeknek genetikai tanácsadás ajánlott, illetve fontos tisztában lenniük a terhesség által hordozott kockázatokkal.
Az EDS-es gyerekeket tájékoztatni kell az állapotukról, hogy megértsék, miért kell kerülniük egyes sportokat és a nehéz fizikai aktivitással járó tevékenységeket. A gyerekeknek fontos tudniuk, hogy a szokatlan mozdulatokat -amelyeket laza ízületeik miatt véghez tudnak vinni- nem ajánlott megtenni, mert ez az ízületek korai károsodásához vezethet.
A betegeknek nehéz együtt élni az állapotuk hátulütőivel. Ilyenkor az érzelmi támogatás és a viselkedés- valamint pszichoterápia hasznos lehet.
Cellulitisz: a feszes bőr ábécéje Kötőszöveteink létezéséről általában csak akkor veszünk tudomást, ha narancsbőr, visszértágulat vagy lógó has formájában, negatív oldaláról mutatkoznak. Pedig anélkül, hogy tudnánk, folyamatosan jelen vannak és gondoskodnak testi funkcióink egészséges működéséről. Bonyolult és igen összetett szabályzó rendszerek biztosítják sejtjeink tápanyagellátását és anyagcseretermékeik kiválasztását, elszállítását. Ha a szövetek "elsalakosodnak", ezek a mechanizmusok nem működnek megfelelően és megbetegszünk.
A támogatói csoportok sokat segíthetnek azoknak, akik jelentős életmódbeli változásokon mentek keresztül, vagy nagyon rossz az egészségi állapotuk. A családtagokat, barátokat, tanárokat tájékoztatni kell az EDS-ről, hogy elfogadják, és segítséget tudjanak nyújtani a gyermeknek.
Az összes hagyományos terápia -a gipszelést kivéve- hatástalannak bizonyult a csuklóízületi-instabilitással szemben. Az instabilitás bármely ízületeket érinti, de leggyakrabban az alsó- és felső végtagokat, a csuklót, az ujjakat, a vállat, a térdet, a csípőt és a bokát érinti. Tanulmányok kimutatták, hogy a műtét után a stabilizáció, a fájdalomcsökkenés, a beteg elégedettsége javulhat, de a műtét nem garantálja az optimális eredményt: egyes betegek és sebészek azt jelentették, hogy elégedetlenek az eredménnyel.
Egyetértés van abban, hogy a konzervatív kezelés hatékonyabb, mint a műtét, [26] különösen, mivel a betegek a műtéti szövődmények kockázatát vállalják a betegség miatt.
MTCD (kevert kötőszöveti betegség) tünetei és kezelése
Három alapvető sebészeti probléma merül fel az EDS-val kapcsolatban: a szövetek csökkent ereje, ami miatt a szövetek kevésbé alkalmasak a műtétre; a gyenge erek problémákat okozhatnak a műtét során; kötőszöveti és érrendszeri betegségek a sebgyógyulás gyakran lassú vagy hiányos. Tanulmányok kimutatták, hogy a helyi érzéstelenítők, artériás katéterek, központi vénás katéter használatánál nagyobb a kockázata a vérömleny kialakulásának, ha a betegek Ehlers—Danlos-szindrómában szenvednek.
A tünetek súlyossága eltérő lehet, még az egyes altípusokban is, és a szövődmények gyakorisága is egyénenként változik. Vannak, akiknek elhanyagolhatóak a tünetei, míg másokat szigorúan korlátoznak a mindennapi életben.
Szív- és érrendszeri betegségek
Az extrém ízületi instabilitás, a krónikus mozgásszervi fájdalom, a degeneratív ízületi betegségek, a gyakori sérülések, a gerincdeformitások korlátozhatják a mozgásképességet.
A súlyos gerinc-deformitások befolyásolhatják a légzést. Extrém ízületi instabilitás esetén ficamokat okozhatnak az egyszerű feladatok, mint például az ágyban való megfordulás, vagy a kilincs lenyomása.
A másodlagos állapotok, például a vegetatív zavar vagy keringési problémák, amelyek bármelyik típusban előfordulnak, hatással lehetnek a kilátásokra és az életminőségre. Súlyos mozgással kapcsolatos fogyatékosság gyakrabban fordul elő a hipermobilitás típusban, mint a klasszikus vagy vaszkuláris típusban. Bár mindegyik típus potenciálisan életveszélyes, a többségnek normális az élettartama.
Mik azok a szív- és érrendszeri betegségek? A kardiovaszkuláris betegségek világszerte vezető haláloknak számítanak. Hazánkban a várható átlag életkor férfiaknál 8, nőknél 6 évvel marad el az európai értéktől, és az éves halálesetek mintegy felét okozzák a keringési rendszer zavarai.
Azonban akiknél megfigyelhető a vérerek törékenysége, azoknál magas a halálos szövődmények kockázata. Az artériás szakadás a hirtelen halál leggyakoribb oka az EDS-ben.
Gyakori megbetegedések
Spontán artériás szakadás leggyakrabban a 20 és 30 évesekben fordul elő, de bármikor jelentkezhet. Az átlagos várható élettartam a Vaszkuláris EDS-ben szenvedőknél 48 év. Egyesek naponta társadalmi akadályokkal szembesülhetnek betegségük miatt. Néhányan arról számoltak be, hogy a lehetséges artériás szakadások, az állapotromlás, a munkanélkülivé válás fizikai és érzelmi terhek, vagy a társadalmi megbélyegzés következtében miatt kötőszöveti és érrendszeri betegségek félelemben élnek.
Előfordulás[ szerkesztés ] Az Ehlers—Danlos-kór egy örökletes betegség, ami kb. Kezdetben az előfordulását re tették, de ezek a becslések hamar pontatlanokká váltak, amint a betegséget tovább kutatták, és a tudósok nagyobb tudással rendelkeztek az EDS diagnosztikájában.
Manapság sok szakértő gondolja, hogy az Ehlers—Danlos-szindróma sokkal kötőszöveti és érrendszeri betegségek lehet, mint ahogy azt a jelenlegi statisztikák mutatják, mert a tünetek súlyossága igen változatos lehet.
A Marfan-szindróma tünetei és szövődményei - Fotóval
A leggyakoribb típus a hipermobilitás típus, melyet a klasszikus típus követ. Az Ehlers—Danlos-szindróma többi típusa nagyon ritka. Például eddig kevesebb, mint 10 dermatosparaxis típusba tartozó esetet dokumentáltak világszerte. Az Ehlers—Danlos-kór nőket és férfiakat egyaránt érint, rassztól és hovatartozástól függetlenül, bár egyes típusok gyakrabban előfordulnak glükózamin állatgyógyászat népcsoportokban.